Élt egyszer egy kisfiú. Korán kiderült róla, hogy remek képességekkel rendelkezik, és mivel még középiskolás korában is rendre jó jegyekkel tért haza a suliból, szülei nagy reményeket fűztek hozzá. Persze zeneiskolába is beíratták szemük fényét, és eredményeivel gyakran dicsekedtek a rokonok előtt.
Teltek-múltak az évek, jött az érettségi, az egyetem, a srác keményen tanult, igyekezett szabadidejében is képezni magát. Környezetében sokan biztatták: sokra viszed, meglátod!
Éppen a doktoriját vitte köttetni, amikor megbotlott az üzlet lépcsőjén, és fejjel nekiesett egy párkánynak. Mentővel kellett elszállítani, kiderült, hogy elég súlyosan sérült a hippokampusz.
A gyerek pedig, aki időközben férfivá érett, csak ült a kórházi ágyon, olvasgatta a saját disszertációját, és egy árva szót sem értett belőle.